same side effects
2009.05.11. 21:36
teljesen ugyan az...
mintha bekerültem volna egy spirálba.
ma este megint megtörtént a lehető legrosszabb ami történhetett; szedem a gyógyszeret - ennek ellenére mintha az ellenkező hatást válatana ki..
tényleg szinte minden ugyan az.
március eleje óta ...
a csalódás abban a személyben; tavaly a volt páromban
a daganatok ; tavaly
újabb csalódás egy másik személyben ;szintén párhuzam vonható ...
a sikeres munkahelyi tovább lépés ; tavaly is..
a másik cuccok ; tavaly május 1-én kezdődött ...
és újra a szent andrás törés vonalak.
olyan hihetetlen - h ,h képes az emberi test így megbetegedni és megsérülni .....
ha keresztül mész a poklon menj tovább tovább tovább
hová? hehe
a hétvégén ráéreztem,h mit szeretnék csinálni, vagy csak szerettem volna, le tenni egy eü képzést, és csomagolni és várt volna afrika . követelmények ? egészség ... meg sem kapnám az engedélyt, ha megkapnám két nap alatt úgy elfertőződnék,h belehalnék ..
hát ennyit afrikáról.
persze ezt a hatalmas lökést a betegség adta ;immáron teljesen kiábrándultam ebből a "modern" társadalomból ; irritál, kinőttem belőle, itt nem tudok kiteljesedni, úgy érzem ha már nem lehetek boldog, nem gyógyulhatok meg, nem élhetem meg a sekélyes; naív vágyaimat ; terveimet , nem teljesülhetnek be a reményeim akkor már csak az adhat értelmet az életemnek, az tehet boldoggá ha olyanokan segíthetek akik igazán rászorulnak, akiknek nincs senki más .
nem tudok már ezzel mit kezdeni , mindennap bemegyek dolgozni , pénzt keresek, utazom, vásárolok, és egyre jobban romlik az állapotom; minden csak szenvedést okoz, minden mozdulat , főleg ma estétől , megint .... pfff tropára mentem :(
ma sikerült eljussak fodrászhoz ...
külsőre; tökéletes vagyok, elegáns drága ruhák, a sznob testtartásom, a kütyüjeim .... olyan üresnek érzem magam tőlük, de belül a testem beteg ..
fura, mert tényleg azt hittem,h nem fogom tudni ezt újra végig csinálni, h már többet nem bírok elviselni - ami vmien szinten így is van, mert ha belegondolok ... akkor bizony öxereped a szívem is . viszont még mindig itt vagyok , és képtelen lennék feladni , képtelen lennék ott hagyni a munkámat, képtelen lennék kioltani a saját életemet . mondjuk ebben benne van az is,h túl sokan és túlságosan is szeretnek :) nem hagyhatom őket itt így . viszont ez nem élet .
de mit is számít ez ?
uram bocsá... KURVÁRA (régen nem káromkodtam, de a tavalyi rákos kalandom óta már káromkodom, olyan csúnya és közönséges szavakat használok amiket régen sosenem..)
NEM EZ A LÉNYEG.
hanem az...
hogy mégis miért van ez ?
nincs nehezebb dolog a világon mint őszintén kérdezni magadtól .
na és a végére vmi naon naon irónikus; itt a ... ehhez kell fekete humor párhuzamot vonni , ejj ezzel naon meg vok áldva ... kaptam egy email-t tegnap este :
,,Hi sexy
When can we fuck?"
nagyjából ennyi... oh és igen én még mindig tudok mosolyogni most is ahogy ezt olvasom . még mindig, a mai meg az egész után is amin keresztül megyek.
ezt az emailt válaszra sem méltatom ... de aki érti annak nagyon örülök [-:
x
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tyria · http://tyria.freeblog.hu 2009.05.12. 09:30:50
Ha egyszer úgy döntesz, hogy időd egy részét arra áldoznád, hogy embereken segíts, nem kell azért Afrikába menni.
Nálunk vannak alapítványok, ahol sérült gyerekek tölti idejüket napközben. Ott szívesen látnak olyan önkénteseket, akik játszanak velük, sétáltatják őket (tolókocsi) stb.
