irónia. [-:

ahogy alanis morissette is megénekelte ...

,,Well life has a funny way of sneaking up on you
When you think everything's okay and everything's going right
And life has a funny way of helping you out when
You think everything's gone wrong and everything blows up
In your face"

néha, illetve nem is néha, talán mindig, amikor már minden olyan rémes, és minden ... akkor jön egy még rémesebb csavar ami már annyira bizarr, olyan i-r-ó-n-i-k-u-s,h kiránt abból a végtelen mélységből ahová szépen lassan alászálltunk ...

..........egy kis szikra.

ez történik most velem.

a bal agyfél tekém és az egóm rettenetesen makacs.. a legdurvább eszközökkel küzdenek a szembenézés ellen , egyáltalán nem tudatosan, de teljesen leblokkolom, pedig tudom a választ, sőt talán már ... megint felfedeztem valamit, viszont az sok mindennel nincs párhuzamban, annyira komplex .. annyira ...
nálam már nem a szándékkal van a gond, mert ELÉG VOLT .
és nincs vissza út.
vagy kijövök, vagy örökre vége .

ennyi .

össze fogom írni egy kis füzetkébe..

tanácsoltak nekem egy "technikát" - vizualizáljuk a fájdalmat mint egy tárgyat - a mértékét materializáljuk a tárgy méretében, majd csomagoljuk be, és ejtsük az óceánba, majd időről időre, csökkentsük a tárgy méretét , legyen más tárgy ...
ez nagyon szimpatikus nekem.
ki is próbálnám de...
nem a fájdalommal van a baj. mert az már nem számít ... fakír vagyok ... az a katasztrófa ami azt okozza :-(
bár abból úgy is műtét lesz ... legkorábban úgyokoskodtam meg nézegettem a régi papírjaimat,h 3hónap ... pont a anyaralás előtt - jó ez most egyáltalán nem számít ...
 

talán még is alkalmazni kéne. ?!

.......
 

más? hát ... most így estére már elég intenzíven fáj a bal csuklóm... sokat vertem az asztalt tegnap meg ma ... túl sokat.. :) hétvégén megint felvásároltam pár üzletet - most már új szekrényt kell vegyek ... és lakást keresek , elég gyér találatokkal ...

most folyamatosan a mi a francot művelsz ember kérdést teszem fel magamnak.
nem értem már ezt...
miért velem, miért ez?
főleg ha körül nézek a világban, és látom a többi emberkét , nem irigykedem, mert nem ... csak egyszerűen nem értem . majd egyszer ...

:-(

[-:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.