avagy vaya con jörgies in wondaland....
viszlát jörgie csodaországban;
és megtarthatod a sárga téglás utadat....
a sárga téglás utat ami nyíl egyenesen a sötétbe vezet, a hazugságok, a betegség, az üresség, az ego, a harag, a féltékenység, és a szenvedés útját, ahol a szív hallucinál, ahol a kétségbe esett lélek legutolsó segély kiáltásával daganatokat, és a legszörnyűbb félelmeket teremtette meg a fizikai valójában..
itt az idő, nincs már vissza út, nem kell a sárga téglás út, nem akarom, le akarok lépni róla, és soha többé nem szándékozom vissza térni rá, a kis lépésekkel kezdődött, amik fontosak és nagyon jók voltak, de most hatalmas lépésre, vagy inkább ugrásra van szükség; 'ay jump if ya jump jack' helyett ay jump, coz ay jump yeee coz ayve gotta jump... :-]

éjszaka volt egy majdnem ,,boldogok a lelki szegények mert övék a mennyekországa" pillanatom, ha lesz időm meg energiám rá ; talán majd vasárnap este, ismét megkeresem ezt a pillanatot és megpróbálom magam "odaragasztani", azt hiszem ez az egyik legnehezebb dolog - likvidálni az ego-t, mert elég egy minimális kis fellángolás, düh, harag, erőszak,v türelmetlenség és a hétmilliárdhétszázhetvenhéthétmillió (nemtudom leírni...:D de nagyon sok hetesről van szó, lényegtelen...:) ) fejű sárkány azonnal felébred :s

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.